Az idő nem alkalmas.
Meteorológiai fogalom. Amikor egy meleg, és egy hideg légtömeg érintkezési felületének földi nyomvonala mentén, a meleg légtömeg a hideg levegőtömeg fölé emelkedik, és az alányomuló hideg légtömegek felemelik azt. Gyakran heves viharok, zivatarok kísérik.
Azt kell, hogy mondjam, a felső vezetésünkben egyetlen épeszű ember sincs.
A rendőrség kiadta előre a „narancs”riasztást, értsd, ahogy akarod, de mindenki pontosan tudta mi várható. Összecsapások, sérülések, testileg, lelkileg. Kinek származott ebből haszna, hogy mégis engedélyezték? Ráadásul térben és időben ugyanarra a helyre…há-há.
Nem is tudom, túléltük volna, ha a rendőrség vezetősége azt mondja, hogy ácsi? Figyelembe véve a kockázati tényezőket, nem megy senki sehova!!! A buzik maradnak a seggükön, vagy egymásén, és az ellentüntetők meg széttárt karokkal értetlenkednek és beülnek a legközelebbi kocsmába verni egymás vállát és szidni a rendszert.
A rendőrségi állomány meg készenlétben pihen, vagy élvezi a szabadnapját, és rántott csirkét majszol, hozzá hideg sör. Én ez utóbbinak jobban örültem volna.
Rühellem a „nekem is van meleg barátom, de” kezdetű hozzászólásokat. Pedig nekem is van buzi ismerősöm, és mereven elhatárolódik a magamutogatástól. Éli az életét és a lehetőségekhez mérten megpróbál alkalmazkodni a társadalmi együttélés alapvető szabályaihoz.
De vegyük csak sorra. Vajon helyén való, hogy ilyen kiélezett, robbanásveszélyes politikai hangulatban, emberek faszosnyalókával, rózsaszín Bibliával és a közízlésre fittyet hányva vonaglanak a fővárosban? Erre van szükségünk? Jönnek itt az érvek, hogy bezzeg Hollandiában, mert ott házasodni is lehet. Hollandiában nem volt kommunizmus, az ország nem élesen polarizálódott politikailag, jóléti állam, az emberek zöme nagy ívben szarik a buzikra és még zsákszámra szívják a füvet is.
Mit is mondott AZTHISZI Szent Ferenc? El lehet innen menni.
De mondok jobbat. Olvasom az újság címlapján, hogy a melegek baráti köre július 5-én, sárga mellényben kiment a fővárost övező erdőkbe hulladékszedésre, hogy megtisztítsák a kirándulók által eldobált szeméthegyektől az erdeinket, mert közös érték és óvni kell. Majd a munka végeztével, közös bográcsozással ütötték el az időt…jaj, mit is beszélek. El tudja képzelni valaki ezekről, a tüllruhás majmokról, hogy képesek lennének erre?
Tekintsünk le Magyarországra és gondolkodjunk el reálisan. El lehet várni a magyar emberektől, hogy tiszteljék a melegeket? Jelen pillanatban nem.
Ha népszavazást tartanánk arról, hogy legyen a következő melegfelvonulás, akkor meglepő eredményt kapnánk. Kinek érdeke a melegfelvonulás? A sikerbuzinak, a sikerbuzi szüleinek és néhány elmebajos politikusnak, aki telehisztizi a médiát, hogy pofánvágták.
Hja, mit is mondott a nagy medve, mikor Révész Máriuszt vágták pofán?
"Minek ment oda? Én nem voltam ott, nem is lett semmi bajom". (Kuncze Gábor)
Ennyi, nem bonyolult.
AZTHISZI Szent Ferenc tőlem elvárja, hogy legyek türelemmel. Az ország nehéz gazdasági helyzetben van, elvonásokra, megszorításokra van szükség. Ne lázadozzak, ha mostanában nem tudok nyaralni menni a családommal, és érjem be az egyre emelkedő árú csirke farháttal.
Az is lehet, hogy ebben az életben már nem jutok el sehova, ha „itt kívánok maradni, mint adófizető”. Elképzelhető, hogy már csak a fiam életében jön el a beharangozott jólét. Ne tervezzek hosszútávra, ne gondolkodjak nagy volumenű dolgokban. Vagy ha nem szeretném elhinni, amit mond, akkor el lehet innen menni egy másik országba az áhított tortaszeletért.
Van egy rossz hírem, nem jött be, kiválóan érzem magam. Gyönyörű és egészséges családom van, vérlázítóan szép helyen élünk, sör hideg, csirke farhát jut is, marad is. Nem én vagyok az, aki biztonsági emberek nélkül nem mer az utcára lépni. Az sem én vagyok, akinek majd szünet nélkül levizelik, megbecstelenítik, megrongálják a sírját és meggyalázzák még az emlékét is, hogy valaha élt.
De térjünk vissza a buzikra. Sajnos személyes indíttatásból soha nem fogok eljutni arra a pontra, hogy jó szemmel nézzem a páváskodásukat. Lehettem vagy 14 éves, amikor a karate edzőm megkért, hogy maradjak ott edzés után takarítani és segíteni, elpakolni a cuccokat. Addig ólálkodott, hogy egyszer csak azon kaptam magam, hogy simogat, fogdos, letolta a nadrágomat és megpróbált belém hatolni, miközben nyugtatgatott, hogy nem lesz semmi baj.
Pontosan nem tudtam, mi történik, nem volt kialakult értékrendem és soha nem voltam hasonló szituációban, megijedtem és elkezdtem kiabálni. Megúsztam, csak éppen fájt a seggem. Otthon nem mertem elmondani, edzésre többet nem mentem, az emlékét is mélyen eltemettem.
Később a gyulai várfürdőben környékezett meg egy vén kujon, hogy megtanít úszni. Csak feküdjek fel a víz színére, és majd megtart. Valahogy mindig az alhasam környékén tapogatódzott. Észbe kaptam hamar és szóltam a haveroknak, a fürdő bejáratánál várták, voltak köztük nagyobbak is. Nem mertem velük menni, később elmondták, hogy elintézték az ügyet férfiasan, ahogy azt ilyen helyzetben kell. Nem lett belőle rendőrségi ügy, mert az ürge nyilván tudta, hogy a sitten végezte volna és ott testközelből megismerkedhetett volna, hogy milyen is a buziság igazából.
Már nagyobbacska, serdülő bajszú gyerek voltam, megfordultam a lányok után s voltak már nőügynek nevezhető dolgaim, amikor az öcsémet csalta lépre egy köztiszteletben álló cég igazgatója. Volt a környékünkön három háza és egy tanyája. Öcsémet elhívta festeni, meg lomtalanítani némi pénzért cserébe. Megkínálta borral, kissé leitatta és megpróbálta megcsókolni, megerőszakolni. Öcsém visított, mint a malac, kiszabadította magát és hazáig futott. Csak nekem merte elmondani, hogy mitől vörösödött ki az arca. A fickó borostái felsértették a felső hámréteget, annyira próbálta megkapni.
Nekem se kellett több, szóltam mostoha apámnak, tehenész, egészséges világnézettel, soha nem láttam tüllruhába öltözve vonaglani a szántásban. Fater leballagott, és megkente a száját, ahogy azt ilyenkor illik, lerendezte férfiasan.
Nem szeretnék időtálló bibliai példákkal előhozakodni, hogy, mit is ír. Ők is tudják pontosan és viszket a fülük tőle, élből lesöprik, hogy de hát a buziság nekik jó dolog.
Ok, én elhiszem, de nézzük a tényeket. A segg a salakanyag ürítésére szolgál, általában. Nem kell hozzá szavazás, ezt jól tudja mindenki. Vannak a nemi szerveink, jól összepárosítható és látható az eredménye évezredek óta.
Fogadjuk el a másságot? Hol, melyik országban fogadják el problémamentesen?
Ha 90%-ban a földön elfogadnák, akkor lenne miért szégyenkeznünk. De tessék csak buziskodni pl. Iránban, vagy menjünk Johhanesburgba és vállaljuk fel a másságunkat az ott élő buzikkal együtt. Ne gyere nekem Németországgal, Hollandiával, Angliával.
Majd akkor gyere, ha sikerült Európához csatlakozni agyilag is.
Addig, amíg magyarország ilyen állapotban van, nem kell ezt erőltetni, mert fájni fog.
Vagy nem kell félni?
Felelős és felelősségre vonható politikai elit kell, aki rendet tud tenni az országban, a gazdasági intézkedéseikkel. Még az én életemben úgy, hogy elégedetten hajtom majd álomra a fejem végleg, hogy megérte dolgoznom, élnem.
Ez a helyes sorrend.
Mit is mondjak, elmúltam negyven, elképzelhetőnek tartom, hogy én látom rosszul a világot, velem van a baj. Szokták mondogatni, hogy „nekem nincs semmi bajom a buzikkal, csak engem hagyjanak békén”. Elég hülye duma, de én is azt mondom. Semmi bajom velük, csak hagyjanak békén. Miért kell lenyomni a torkunkon? Jelen pillanatban nem erre van szüksége a magyar embereknek. Legyenek a buzik is türelemmel, majd ha eljön a beígért jólét, amit AZTHISZI Szent Ferenc kántál, akkor kéne előhozakodni vele újra. Elképzelhető, hogy ebben a buzi életükben még nem fog elérkezni, de majd a gyerekeik életében talán…
Hja, majdnem elfelejtettem, nagyanyám megmondta a frankót, ő nem bánja, hogy néznek ki, ősszel kukoricatörésnél szívesen látja őket.
