Kifejezetten Biblikus, gugamentes írás, csak azért szólok előre ha a téma taszít, akkor ne olvasd el. Ráadásul elég hosszú :)
A cím is rossz, mert eleve azoknak szánom, akik abban a hitben élik az életüket, hogy tudnak úszni, de valójában halottak.
Sokat gondolkodtam rajta, hogy milyen aspektusból közelítsem meg e témát, milyen szívvel írjam le a gondolataimat. A legnehezebb helyzet magukat hívőknek, lelkészeknek és papoknak valló embereknek feltárni és megmutatni, hogy gyerekek ez így nincs rendjén.
Ha magamtól írok, akkor földbedöngölős és inkább az ellenkező hatást érem el.
Hetek óta készülök rá, többször töröltem is, mert fenyegető volt és indulatos.
Sorokat visszaszedtem, mert kíméletlen és fölényeskedő hangnemben írtam, mint akinek megvétózhatatlan igazság van a birtokában.
Aztán úgy döntöttem meg sem írom, minek keresni a bajt, konfrontálódni.
De mindig történik valami, Isten nem hagy nyugodni e téren, vagy magamnak beszélem be, hogy kikívánkozik.
Egyszer a lelkészünknek panaszkodott egy frissen üdvözült idős hölgy, hogy Ő nem tud Evangéliumot hirdetni, szeretne, de amikor beszélni kell nem tud mit mondani.
A lelkész azt válaszolta, hogy Isten nem megszerzett tudások alapján üdvözít embereket. Elég ha azt elmondod, ami a szívedben van, azt a hitet, amit Istentől nyertél, mert:
Rm 1,17
Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.
Én is ebben a reménységben kezdtem neki újra, bízva benne, hogy akad ember, aki a saját vélt igazsága helyett képes elfogadni Isten igazságát és eldobni az eddigi gondolatait.
Nyisd meg a forró vizet és tedd a csap alá a kezed!
2006-ban történt tragédia: egy idős, mozgáskorlátozott néni ágya mellett kilyukadt a radiátor.
Valószínűleg nagyon régi, öntöttvas fűtőtest lehetett. A vékony vízsugár pontosan a néni testét találta el, csak olvastam a cikket. Felkelni nem tudott az ágyról, a segélykiáltását sem hallotta senki, sokat szenvedhetett, végül belehalt.
A kádban ülve kipróbáltam, felcsapott a gőz körülöttem, nem sokáig bírtam, kirántottam alóla a kezem, s a pokol még csak nem is ilyen.
1 Kor. 2.9
Hanem, a mint meg van írva: * A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.
Ez a Bibliai idézet a mennyek országát ábrázolja, de ez a szakasz:
A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített…
Ez igaz a pokolra is, nem tudhatjuk milyen lesz, s kívánom, hogy ha lehet senki lelkének ne legyen öröksége, mert a borzalmai nem csak a szenvedésben teljesednek ki, hanem az örökkévalóságban is, Isten ugyanis nem ad esélyt onnan kiszabadulni.
A pokolban Isten nincs jelen.
Tudom, most magadban felszólalsz, hogy itt a földön sincs, mert tragédiák, háborúk és fájdalmak vannak, (ezt a részét majd máskor).
Luk. 16.25
Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vigasztaltatik, te pedig gyötrettetel.
És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek.
Ez nem játék, a lehető legkomolyabban mondom, sajnos millió ember van, aki azt hiszi közte és Isten közt a viszony rendezett, de a lelke ennek ellenére a pokolban végzi. A legborzalmasabb dolgok egyike, visszavonhatatlanul, mert nem csak a saját hite helytelen, de másokat tanít. Így eléri, hogy Ő maga sokkal súlyosabb büntetésben részesül, annak okán, hogy mások lelkének nem engedett szabad utat Isten felé.
Az ilyen beszédet senki sem szereti hallgatni, hisz Isten jóság és szeretet. Hogyan lehet, hogy mégis ez fog történni?
Meg egyáltalán, honnan veszem a bátorságot, hogy Isten nevében ilyesmit nyilatkozzak?
Ne ítélj, hogy ne ítéltess, lerágott csont, Bibliát olvasó, de nem ismerő emberek hamar előkapnak pajzs idézeteket.
Gal. 5.10
Bizodalmam van az Úrban ti hozzátok, hogy más értelemben nem lesztek; de a ki titeket megzavar, elveszi az * ítéletet, bárki legyen.
Ennek az idézetnek ismeretében okos ember inkább soha nem szólalna meg, félve attól, hogy rákövetkezik. Ki merne Istennel perbe szállni? Ki merné megkockáztatni, hogy a hiábavalóságnak szenteli az életét s a jó reményében szolgál s a vége a lelki halál?
Jak. 3.1
Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.
Aki egy kicsit is gondol a saját lelkére, arra, hogy egyszer eljön a nap, amikor már nem lehet helyes, vagy helytelen gondolata, akarata, sem semmi, csak maga az egyetemes valóság, ami minden testét itt hagyott ember lelkére vonatkozik.
Ott már nincs lehetőség sem ellenkezni, sem vitatkozni. Isten törvénye nem demokratikus.
Isten ítélete igazságos és senki nem mondhat ellent.
Elgondolkodom én is néha, hogy miért jó nekem az, hogy ezt hirdetem, s erről beszélek, hogy ti keresztények, akik gyülekezetbe jártok, adakoztok, imádkoztok, és aktívak vagytok. Isten igéjére hivatkoztok, és embereket térítgettek, ti vagytok a legrosszabb helyzetben.
Honnan veszem a bátorságot?
Én soha nem akartam Istenben hinni, nem kerestem Őt, nem határoztam el, hogy holnaptól megtérek, és jó ember leszek mások épülésére. Ma sem tartom magam olyan embernek, aki alkalmas arra, hogy Istent szóba hozza, nincs jogom hozzá, mert végtelenül romlott alak vagyok. De nem rólam van szó, hanem Istenről. 10 évvel ezelőtt Isten beleszólt az életembe és felismertette magát, az igazságát. Ennek alapján, és hogy azóta megismertem már gyülekezeteket és hívő embereket, azt mondom baj van, nagyon nagy baj.
Nem úgy élem az életemet, hogy reggel felkelek, és Bibliát veszek a kezembe, ha lehet kerülöm, mert tehetetlennek érzem magam. De Isten mindig hoz valami fordulatot az életemben, ingereket kapok a külvilágtól, és muszáj választ találnom rá, így bele olvasok, és Isten ismét felismerteti magát velem.
1 Kor. 8.2
Ha pedig valaki azt hiszi, * hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell.
Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik Ő tőle.
Innen veszem a bátorságot, tudván, hogy az én hitem nem a sajátom, Isten szerinti helyes hit, amit nem kötöznek meg szabályok. A bűntől szabad vagyok, szent vagyok, igaz ember vagyok s nem a saját cselekedeteim alapján, Jézus véráldozata alapján. Isten letekintett rám és megkegyelmezett, eltörölte a bűneimet s adta a bűnös lelkem helyett cserébe a sajátját.
Elcsépelt szavak, szeretet, jóság, jó cselekedetek, ájtatosság és hit.
Az emberek szívében már nem pozitívumként jelenik meg. Ti keresztények, ti magatok értétek el, hogy az emberek gyűlölik Istent és elfordulnak, ha hallják a szavatokat, mert nem Isten szerint élitek az életeteket.
Én magam sem tudom hová soroljam magamat, ha kérdezik, nem tudok válaszolni.
Nem vagyok keresztény, mert az a szék foglalt és, akik azon ülnek képmutató emberek.
Nem vagyok vallásos ember, undorodom a külsőséges formaságoktól, amik mögött a legrosszabb lapul, a Sátántól becsapott ember, aki szigorú szemmel les és mindenkit megítél.
Nem vagyok hívő sem, mert akiket megismertem és annak vallották magukat elestek.
Akkor mi vagyok?
2Kor 5,21
Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.
Tegnap Istentiszteleten voltam a helyi templomban és nagyon mélyen lesújtott, amit ott hallottam és tapasztaltam. A lelkésszel együtt az egész gyülekezet felállt és bűnös embernek vallotta magát Isten előtt. A lelkész feloldozta a gyülekezetet a bűnei alól és eltávoztak.
Ebben a templomban van egy felirat: Igaz ember hitből él.
Mikor válnak ezek az emberek igaz emberré? Melyik az a pillanat, amikor igaz embernek vallják magukat? A feloldozás után ha megkérdezünk valakit, hogy Ön igaz ember vagy bűnös ember, akkor azt fogja válaszolni, hogy igaz ember vagyok?
Ha legközelebb a templomba jön és a lelkész rákérdez, akkor újra bűnös embernek fogja vallani magát. Ha a gyülekezetben minden ember bűnös embernek vallja magát, akkor bűnös emberek gyülekezete?
Jn 9,31
Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.
Kezdjük máshonnan, hogy érthetőbb legyen. Egyszer megkérdeztem egy református lelkésztől, hogy szerinte kik fognak részesülni az elragadtatásban? Azt válaszolta, hogy akik várják Jézust.
Ez nem igaz, a Bibliában nem ezt találjuk. Maga az elragadtatás fogja megmutatni, hogy ki tartozik Istenhez és melyik gyülekezet tartozik a Sátánhoz, melyik származik a Sátántól úgy, hogy közben Istenben hisznek. Nem titok, hogy a Sátán meghamisította az Evangéliumot, hogy minél több embert hívőnek álcázva, becsapva elszakítson Istentől. A Sátán nagyon pontosan ismeri az Evangéliumot, de Jézust nem lehet becsapni. Amikor másodjára visszajön és megtörténik az elragadtatás, akkor sok gyülekezet rájön az igazságra és sírni fognak, de akkor már nincs kegyelem. Mint, ahogy nem feszítették kétszer keresztre, úgy az elragadtatás is csak egyszer történik meg.
1Kor 15,51
Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.
52. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.
Jn 14,3
És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
De kik részesülnek abban a kegyelemben, hogy nem ízlelik meg a testi halált, hanem Jézus második visszajövetelekor az angyalok elváltoztatják a romlandó testét romolhatatlan mennyei testté és elragadtatnak az égbe?
Egyértelmű kijelentést találhatunk a Bibliában:
Jn 14,16
És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.
17. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
Az elragadtatásban azok fognak részesülni, akikben Isten Szent lelke van, akivel közölte a lelkét és kijelentette számukra az igazságát. Nem az az Isten gyülekezete, Jézus teste, amelyik magáról azt állítja, hanem az, amelyiket Isten a sajátjának tekint.
Az elragadtatás lesz az utolsó pillanat, amikor ez végérvényesen és visszavonhatatlanul kiderül, ellentmondást és vitát nem tűrően. Mert, aki itt maradt, annak már nem lehetnek érvei. Ahogy Jézus mondaná, elvégeztetett.
Kik kaphatják meg Isten Szent lelkét? A bűnös emberek, akik az erkölcstől indíttatva, a maguk gondolatai alapján vagy egy egyházi törvénynek engedelmeskedve bűnös embereknek vallják magukat? Szerencsére Istent nem lehet sem egyházi szabályok és előírások közé szorítani, sem kisajátítani és úgy hirdetni, mint aki Istentől vette, holott a magáét hirdeti.
Hogyan zajlik a folyamat, hogy valaki megkaphassa Isten Szent lelkét és a mennyországba kerüljön?
Jn 6,44
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
Keressünk egy példát a Bibliából, olyan embert, akit Isten vonogatott és elismeri Őt.
Lk 18,13
A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
14. Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Jézusnak van egy másik meghatározása is a Bibliában:
1Kor 15,45
Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.
Ez ember lelke halott a bűntől, önmaga ezt képtelen felismerni, ehhez Isten munkája kell.
Az ember üdvözítése 100%-ban Isten munkája.
Nemrég beszéltem egy baptista lelkésszel és kérdeztem tőle, hogy üdvözült igaz ember ön?
A válasza az volt, hogy ez majd kiderül az utolsó ítéletkor, mert ez Istenre tartozik.
Mindenképpen igaza van, az utolsó ítéletkor minden kiderül és valóban csak Isten dolga, de van ebben valami furcsaság.
Ha Ő valóban Jézus munkájában hinne, akkor tudná, hogy Jézus eltörölte a bűnt a földről.
Mivel a lelkész a saját cselekedetében hisz és arra figyel, így a hite is bizonytalan a kimenetelét tekintve, ezért válaszolta azt, hogy majd kiderül.
Jézus a keresztfán már mondta, hogy elvégeztetett. Ezek alapján már kiderült.
Akkor mi a probléma, mi vár még megoldásra, vagy mit tehet még hozzá a lelkész ha azt válaszolja, hogy majd kiderül?
Nézzünk még példákat, hogy Isten hogyan látja ezt:
Rm 3,24
Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,
Rm 5,1
Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által,
1Kor 4,4
Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva; a ki ugyanis engem megítél, az Úr az.
Tit 3,7
Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.
Még egy apróság kell a teljes képhez:
Lk 9,60
Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.
Jézus az egyik tanítványának, aki szerette volna tisztességgel eltemetni az édesapját, válaszolta ezt. Jézus az emberek lelkére nézve mondta, hogy halottak.
Összefoglalva:
A bűntől holt lélek, aki önmagát bűnös embernek vallja, az hiába jár gyülekezetbe, hiába adakozik, hiába vesz részt a gyülekezet munkájában, hiába imádkozik, az egész merő hiábavalóság, mert Isten mindaddig nem figyel rá és nem hallgatja meg az imáit, amíg ebben az állapotban marad.
Helyes dolog felismerni Isten előtti bűnös állapotunkat, ez is Isten munkája, de Jézusnak azért nem kellett volna meghalnia, hogy bűnös is maradjon.
A vámszedő megigazulva ment haza, Isten mondta róla, hogy Ő egy igaz ember, akinek már tudja adni kegyelemből a Szent lelket, a bűntelen lélekkel már imádkozhat.
Az a lélek, amelyik Istentől származik, az nem lehet bűnös, mert Isten a bűnt nem ismeri.
Jn 1,13
A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
Az ember a saját szívéből, lelkéből hiába közeledik Isten felé, Isten elutasítja. Isten Szent lelke által lehet csak embertársainknak megbocsátani, jót cselekedni és Istennek tetsző életet élni, mert akiben Isten szent lelke van az nem vallhatja magát bűnös embernek, ezzel a Szent lelket káromolná.
Rm 7,14
Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve.
Az üdvözült, igaz ember, aki Isten szerint szent ember és Isten igazságát hordozza magában, az is követ el bűnt, de nem a lelke bűnös.
A testet Isten bűn alá rekesztette, nem tud nem vétkezni. Nap, mint nap megtapasztalhatja az az ember, aki igyekszik nem vétkezni, hogy elbukik. Ha sikerülne, nem lenne szükség Jézusra.
De mégsem kell újra bocsánatot kérni és a saját cselekedeteink alapján bűnösnek vallani magunkat, mert ez a mi gondolatunk, a mi igazságunk.
Isten igazsága és cselekedete felülír mindent.
Ézs 43,25
Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!
Ez Isten igazsága, nem emlékezik meg többet a bűneimről, bennem élő lélek van, bűntelen s igaz ember vagyok, mert Isten cselekedte ezt velem, nem magamról állítom.
Rm 8,1
Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.
Vegyük alapul azt, hogy bűnös emberként születtem, Isten szemében halott lélekkel.
Isten felismertette magát velem, megismertem az igazságát, hogy bűnös ember vagyok, Jézus eltörölte a bűneimet s így megigazultam. De pár nap múlva súlyos bűnt követek el (a test miatt) és nem kérek bocsánatot, mert úgy gondolom minek, Isten minden vétkemet eltörölte, ezt is, meg azt is, amit a jövőben fogok elkövetni.
Lehetne úgy gondolni, hogy ez vakmerőség és szemtelenség. De, aki így gondolkodik az Istent kihagyja a számításból. Isten azt ígérte, hogy az igaz és bűntelen emberek ajándékba kapják a Szent lelket, ami velük marad mindörökké ill. azt is, hogy nincs már semmi kárhoztatásom, mert Jézusban vagyok.
Kérdezem, hogy ha nem kérek bocsánatot és halmozom a vétkeimet, akkor megváltozik Isten ígérete? Természetesen nem, mert Isten munkája és ígérete nem ember cselekedetein alapul.
Ha én Istentől születtem, tőle származom, hozzá tartozom, akkor mint Isten, vállalnia kell a felelősséget minden cselekedetemért.
Zsid 12,6
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.
Mikor Dávid király vétkezett Isten nem fordult el tőle, nem vonta vissza a Szent lelkét, mert azt ígérte, hogy mindörökké vele marad. Nekem is ezt ígérte, ezért nincs félnivalóm.
Teljes a szabadságom, mert nem csak, hogy bűntelen vagyok és szabad az út Jézus véráldozata által a mennyországba, de Isten a felől is biztosított, hogy ha hibázok, akkor sem vonja meg az irgalmát tőlem. Megbüntet, megtanít, megostoroz, de nem szakadok el tőle.
Természetesen nem igyekszem vétkezni és visszaélni Isten kegyelmével, de nem félek, mert ha vétkezem, akkor az is Istenre tartozik, Isten ígérete alapján.
Mi történik, ha tévedek és a vétkeimért nem kérek bocsánatot? Bizonyos emberek szerint ez is bűn, de egyben paradoxon is, mert Isten megbocsátja a vétkeinket, tehát ha azzal vétkezem, hogy nem kérek bocsánatot, akkor is nyugodt lehetek, mert Isten megígérte.
Másrészt Pál apostol egy helyen pontosan leírja ezt:
Gal 2,16
Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.
17. Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mimagunk is bűnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bűnnek szolgája-é? Távol legyen.
18. Mert, ha a miket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bűnössé.
19. Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.
20. Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
21. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg.
Isten szerint, Pál apostol szerint nem találtatunk bűnösnek s önmagunkat sem tesszük bűnössé. Jézus nem ok nélkül halt meg.
Van egy nagyon világos kijelentés a Bibliában azokról az emberekről, akik magukat hozzá tartozónak vallják s Jézus elutasítja Őket:
Mt 7,21
Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
22. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23. És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
A hangsúly a saját cselekedeteiken van. Nem azt mondják, hogy Uram te cselekedted általunk, hanem mi cselekedtük a te nevedben.
S Jézus válasza is igen meglepő, hogy sosem ismerte Őket.
Holott Isten egy prófétának mondja, hogy:
Jer 1,5
Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
Ez alapján Jézus nem mondhatja, hogy nem ismeri Őket, mert Istennek és önmagának mondana ellent. Isten Jézus által teremtette a földet és az embert. Ha Isten mindenkit ismert születése előtt, akkor Jézus senkinek sem mondhatja, hogy nem ismeri Őt.
Íme a feloldás, hogy mit, kit nem ismer Jézus:
2Kor 5,21
Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.
Rendkívül éles választóvonal. Jézus nem ismeri azt, aki önmagát bűnösnek vallja. Ezek a lelkészek, önjelölt próféták, gyógyítók, vezetők, tanítók, papok mind bűnös emberek.
Nem hisznek Jézus munkájában és Isten igéjében.
Isten azt mondta, hogy bűnös vagy, de eltöröltem a vétkeidet és arról többet nem emlékszik meg. Ha valaki pap, lelkész létére még is emlékezteti Istent arra, hogy Ő bűnös ember és így hirdeti az Evangéliumot az hazudik és önmaga cselekszik Isten nevében. Nem Isten eszköze, nem Isten gyülekezete.
Isten gyülekezete, Jézus teste, akik részesülnek az elragadtatásban, azok bűntelenek és Szentek, mert Istennek nincs közössége a bűnnel, a mennyországba sem kerülhet be a bűnös ember lelke. Mi Isten igazsága vagyunk Jézusban, nem bűnös emberek.
Mt 12,37
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
A Biblia alapján a következő dolog, ami bekövetkezik, az az elragadtatás. Természetesen nem lehet tudni a pontos napját, de lehet következtetni rá.
Thessalonikabeliekhez írt I. levél 5. rész
1. Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak néktek;
2. Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel.
3. Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképen meg nem menekednek.
4. De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket.
5. Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
Ez bizony így van, eme ige hely alapján is tudhatod magadról, hogy melyik táborba tartozol.
A világosság gyermekei tudják pontosan, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy Jézus visszajöjjön.
Akkor jön el, ha már nem hirdetik és nem fogadják az Evangéliumot.
Ne tévesszen meg a sok táncikáló és éneklő, hallelujázó tömeg és gyülekezet, a gyógyulások és csodák. A Sátán bőven tud ennél hatalmasabb dolgokat is cselekedni annak érdekében, hogy embereket becsapjon és elválasszon az igaz Evangéliumtól.
A kegyelmi időszak addig tart, amíg van, aki üdvözüljön, utána felesleges, Isten tovább nem vár. Ha nincs, ember, aki fogadná Isten igazságát, akkor vége.
S mindazok, akik itt maradnak, már nem Jézus véráldozata által üdvözülnek, hanem a saját véráldozatuk által.
A műholdról követhető és bőr alá ültethető chip nem újdonság. A pecsét, amit mindenkinek hordania kell majd. Akit a Sátán elpecsétel magának az vele is tart.
Ezért tudnod kell, ha képtelen vagy elengedni a gondolataidat és Isten igazságát fogadni, maradt még egy menekülő útvonal.
Az elragadtatás után mindenkit megölnek, aki nem veszi fel a kézfejére vagy a homlokára a pecsétet.
Viszont, aki így hal meg, az is a mennyországba kerül, csak nem kegyelemből, hanem a saját butasága árán.
Részemről az Evangélium hirdetése befejezettnek tekinthető.
Soha többet nem írok már erről. 10 év áll mögöttem, rengeteget közöltem abból, amit Isten rám bízott, visszakereshető.
A mai naptól már csak azoknak az embereknek írok, akik az elragadtatásban nem részesülnek, itt maradnak.
Arról írok, hogy mi következik rájuk, honnan tudhatják, hogy megtörtént és mi a teendőjük.
Mivel elég gyorsan közeleg ez az idő, a terrorizmusnak köszönhetően a kormányok egyre szűkítik a kört az egyén körül.
Maga az elragadtatás is terror cselekménynek lesz beállítva s mivel a föld minden pontján tapasztalható lesz, így nem csak egy országot fog érinteni, globális probléma lesz.
A Sátán közvetlenül utána kiűzetik a földre, és csodákat tesz, Isten fiának állítja be magát és mivel minden itt maradt vallás és gyülekezet, hazugság és ellentét tőle származik, ami az emberek között volt, így hamar békét teremt.
S valljuk be, nagyon nehéz időkben, ha van egy „jótevő” ki ne hinne neki?
Világkormányt alakít, békét köt a zsidókkal, és kötelezővé teszi a pecsétet.
13. És nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára.
14. És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, a melyek adatának néki, hogy cselekedje a fenevad előtt; azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét, a ki fegyverrel megsebesíttetett vala, de megelevenedett.
15. És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek,
16. Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek;
17. És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.
18. Itt van a bölcseség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.
Ha valaki nem hajlandó felvenni a pecsétet, azt terroristának fogják titulálni és kivégzik.
Kívánom nektek, hogy minél több ember részesüljön Isten kegyelmében és fogadja az igazságát, váljon bűntelen s Szent emberré, legyen részese az elragadtatásnak és üdvözüljön Jézus véráldozata által.
Ha mégis azt látod, hogy körülötted megbojdult a föld és sokan eltűntek, bár félelmetes, rettenetes, de tudnod kell mi a dolgod. Az örökkévalóságban nem mindegy, hogy hol köt ki a lelked.
Ésa. 57.1
Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől * ragadtatik el az igaz;
